Az aszinkron motor, más néven indukciós motor, az egyik leggyakrabban használt villamos gép az iparban és a háztartásokban. Legelterjedtebb típusa a háromfázisú aszinkron motor, de léteznek egyfázisú változatai is, például háztartási eszközökben. Működése az elektromágneses indukción alapul.

A motor állórésze (továbbiakban stator) egy forgó mágneses teret hoz létre, amely az elektromos hálózatról táplált tekercsek segítségével keletkezik. (Ez nyilván lehet 3 fázis és 1 fázis is, ez a motortól függ!) A forgórész (rotor) ebbe a mágneses térbe kerül, és benne feszültség indukálódik - ezért áram indul el a kalickában - ami miatt benne is mágneses tér fog keletkezni és így forgó nyomatékot hoz létre a forgórész.

A rotor mindig kissé le van maradva a stator forgó mezejétől – innen ered az „aszinkron” elnevezés. Ez a különbség, az úgynevezett csúszás (slip érték), szükséges az indukció létrejöttéhez. Ha a rotor sebessége elérné a mágneses tér sebességét (azaz szinkron fordulatszámba kerülne), megszűnne az feszültség indukciója, így a motor leállna.

Az aszinkron motor előnyei közé tartozik az egyszerű felépítés, a hosszú élettartam, a megbízhatóság és az alacsony karbantartási igény. Nincsenek kefék vagy kommutátorok, mint a szinkron motorok egyes változataiban (zárójelben megjegyezném, hogy egyes aszinkron gépeknél is létezik csúszógyűrűs megoldás), ami csökkenti a meghibásodás esélyét. Hátrányuk lehet, hogy indításkor nagy áramot vesznek fel, és szabályozásuk bonyolultabb lehet, mint más típusoké.

Főként szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, szállítószalagok és egyéb ipari berendezések hajtására használják. Sebességük frekvenciaváltóval szabályozható, ami lehetővé teszi a korszerű, automatizált rendszerekben való alkalmazást is.