A zsiráf (Giraffa camelopardalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj. A legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A szavannák lakója az ókortól kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű szafarikon és állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. Sztephanosz Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a zsiráf a magassága a tevéére emlékeztette, bőrének mintázata pedig a párducéra. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, így a zsiráf neve is sorra került. A nyakatekert „foltos nyakorján” név azonban nem gyökeresedett meg.
A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvcsúcsa akár 5,7 méter magasan is lehet, marmagasságuk eléri a 3,3 métert. Mindez a rendkívül hosszú (2,4 méteres), de a többi emlőshöz hasonlóan csupán 7 csigolyából álló nyakának és hosszú lábainak köszönhető. Fara látványosan alacsonyabb a marjánál; a vérszívók elleni legyezőként használt, fekete pamacsban végződő farka 76–101 centiméteres. Nyelve is rendkívül hosszú, mintegy 45 cm: vele a zsiráf ügyesen ragadja meg és tépi le a magas falatokat. A nemek színezete egyforma, de a tehenek körülbelül 0,7–1 méterrel kisebbek. A bikák tömege elérheti az 1930 kilogrammot, a nőstények legfeljebb 1180 kilogrammosak. Az újszülött zsiráf 2 méter magas, tömege pedig 50–55 kilogrammos.
Ugrás a Cápák oldalra Ugrás a Zebra oldalra