A cápaszerűek vagy közismert nevükön a cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.
Kopoltyúval lélegeznek.
A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú.
Egyes cápák egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált.
Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok.
Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus, ún. heterocerk farokúszó.
Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.
Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú.
A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is.
Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására és tépésére alkalmasak.
A kitépett falatokat egészben nyelik le. Az orruk nagyon érzékeny a vízbe került vér szagára.
| Hosszúság (m) | Fajta | Ország / Terület |
|---|---|---|
| 6–12 | Óriáscápa (Cetorhinus maximus) | Atlanti-óceán, Nagy-Britannia, Kanada |
| 4–6 | Fehér cápa (Carcharodon carcharias) | USA, Dél-Afrika, Ausztrália |
| 12–18 | Óriáscápa (Rhincodon typus) | Ausztrália, Fülöp-szigetek, Mexikó |
Ugrás a Zsiráf oldalra Ugrás a Zebra oldalra
Wikipédia Számítógép Hálózatok Oldal
